Premier livre de Samuel 30

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 David arriva le surlendemain à Siklag avec ses hommes. Or les Amalécites avaient fait un raid dans le Négueb jusqu’à Siklag, ils avaient frappé la ville et l’avaient incendiée.	1 Mire harmadnapra Dávid és emberei Szikelegbe jutottak, az amalekiták betörtek a Délvidékről Szikelegbe, feldúlták és lángba borították Szikeleget,
2 Ils avaient capturé les femmes et tous ceux qui s’y trouvaient, petits et grands, mais sans tuer personne; et ils avaient repris leur route en emmenant tout le monde.	2 fogságba hurcolták belőle az aprajától a nagyjáig a nőket – nem öltek meg senkit, hanem csak elvitték őket magukkal –, s útjukra mentek.
3 Lorsque David et ses compagnons arrivèrent à la ville, ils la trouvèrent incendiée: leurs femmes, leurs fils et leurs filles avaient été emmenés.	3 Amikor Dávid és emberei a városhoz jutottak, s látták, hogy felgyújtották, feleségeiket, fiaikat s lányaikat pedig fogságba hurcolták,
4 David et le peuple qui l’accompagnait se mirent à crier et à pleurer jusqu’à ce qu’ils n’aient plus la force de pleurer.	4 zokogni kezdett Dávid és a nép, amely vele volt, és addig sírtak, amíg el nem apadtak könnyeik.
5 Les deux femmes de David, Ahinoam de Yizréel et Abigayil femme de Nabal de Karmel, avaient été aussi emmenées captives.	5 Dávid két feleségét ugyanis, a jezreeli Ahinoámot és Abigailt, a kármeli Nábál volt feleségét szintén fogságba hurcolták.
6 David se vit dans une grande détresse car ses gens parlaient de le lapider, tellement chacun se désespérait à cause de ses fils et de ses filles. Mais David reprit courage en Yahvé son Dieu.	6 Dávid nagyon elszomorodott, mert a nép meg akarta kövezni, mivel kinek-kinek elkeseredett a lelke a fiaiért s a lányaiért. Ám Dávid erőt nyert az Úrtól, az ő Istenétől,
7 David dit au prêtre Ébyatar, fils d’Ahimélek: “Apporte-moi l’éphod.” Ébyatar apporta l’éphod à David.	7 és azt mondta Abjatár papnak, Ahimelek fiának: »Hozd ide hozzám az efódot!« Abjatár oda is vitte Dávidhoz az efódot,
8 David consulta Yahvé: “Dois-je poursuivre cette bande? Est-ce que je la rattraperai?” La réponse fut: “Poursuis-les, tu les rattraperas et tu délivreras les captifs.”	8 s Dávid megkérdezte az Urat: »Üldözzem-e ezeket a rablókat, elérem-e őket vagy sem?« Az Úr azt felelte neki: »Üldözd őket, mert biztosan eléred őket, és visszaszerzed a zsákmányt.«
9 David partit; 600 compagnons marchèrent avec lui jusqu’au torrent de Bésor,	9 El is indult Dávid s az a hatszáz ember, aki vele volt. Amikor a Beszór patakhoz jutottak, azok, akik elfáradtak, megálltak.
10 mais 400 seulement continuèrent la poursuite avec David, car les 200 autres s’étaient arrêtés, trop fatigués pour traverser le torrent de Bésor.	10 Dávid azonban négyszáz emberrel tovább folytatta az üldözést; kétszázan álltak meg ugyanis, mert úgy elfáradtak, hogy nem kelhettek át a Beszór patakon.
11 Ils trouvèrent dans la campagne un Égyptien et le conduisirent à David. Ils lui donnèrent du pain et de l’eau, il mangea et il but.	11 A mezőn aztán egy egyiptomi emberre akadtak, s azt elvitték Dávidhoz, s adtak neki kenyeret, hogy egyen és vizet, hogy igyon,
12 Ils lui donnèrent encore une tranche d’un gâteau de figues et deux grappes de raisins secs, il mangea et ses esprits lui revinrent, car il n’avait pas mangé ni bu depuis trois jours et trois nuits.	12 sőt egy csomó száraz fügét és két füzér aszúszőlőt is. Amikor megette, magához tért, s felüdült – három nap és három éjjel nem evett ugyanis kenyeret és nem ivott vizet.
13 David lui dit: “À qui appartiens-tu et d’où viens-tu?” Il dit: “Je suis un jeune Égyptien esclave d’un Amalécite; mon maître m’a abandonné depuis trois jours car j’étais malade.	13 Dávid megkérdezte tőle: »Kié vagy, honnan való vagy, és hova mégy?« Az azt felelte: »Egyiptomi legény vagyok, egy amalekita embernek a rabszolgája, de a gazdám elhagyott, mert harmadnapja megbetegedtem.
14 Nous avons fait une expédition dans le Négueb des Kérétiens, dans le Négueb de Juda et dans le Négueb de Caleb; nous avons brûlé Siklag.”	14 Betörtünk ugyanis a keretiek Délvidékére, továbbá Júdába és Káleb Délvidékére, és lángba borítottuk Szikeleget.«
15 David lui dit: “Peux-tu nous conduire vers ces pillards?” Il répondit: “Jure-moi par ton Dieu de ne pas me tuer et de ne pas me livrer à mon maître, et je te conduirai vers ces pillards.”	15 Azt mondta erre neki Dávid: »El tudsz-e vezetni engem ahhoz a csapathoz?« Az azt mondta: »Ha megesküszöl nekem Istenre, hogy nem ölsz meg, s nem adsz a gazdám kezébe, akkor elvezetlek ahhoz a csapathoz.« Dávid megesküdött neki.
16 Il le conduisit donc. Les pillards étaient dispersés, mangeant, buvant, faisant la fête avec tout le butin qu’ils avaient ramassé au pays des Philistins et au pays de Juda.	16 Erre ő odavezette, s íme, azok éppen szanaszét hevertek az egész vidéken, ettek és ittak, és szinte ünnepet ültek amiatt a sok préda és zsákmány miatt, amelyet a filiszteusok földjén és Júda földjén szereztek.
17 David les massacra depuis l’aube jusqu’au soir et les extermina, pas un d’entre eux n’échappa sauf 400 jeunes qui s’étaient enfuis sur des chameaux.	17 Dávid másnap reggeltől estig úgy megverte őket, hogy senki sem menekült meg közülük, csak négyszáz fiatal ember, aki tevére ugrott és elmenekült.
18 David récupéra tout ce que les Amalécites avaient pris; il récupéra entre autres ses deux femmes.	18 Így Dávid visszaszerezte mindazt, amit az amalekiták elvittek, visszaszerezte két feleségét is,
19 Rien ne fut laissé aux Amalécites, petit ou grand, garçon ou fille; rien non plus de tout le butin qu’ils avaient ramassé: David ramena tout.	19 úgyhogy nem hiányzott semmi sem, sem kicsiny, sem nagy, sem a fiúk, sem a lányok közül, sem a zsákmányból. Aztán mindazt, amit elraboltak, visszavitte Dávid,
20 David prit leur petit et leur gros bétail, et l’on poussait ce troupeau devant lui en disant: “Voilà le butin de David!”	20 sőt vett valamennyi nyájat és csordát és maga előtt hazatereltette, miközben az emberek azt mondták: »Ez Dávid zsákmánya.«
21 Lorsque David arriva près des 200 hommes qui s’étaient arrêtés, trop fatigués, au torrent de Bésor, ils vinrent au-devant de lui et de la troupe qui l’accompagnait. David s’avança vers eux et les salua,	21 Amikor aztán eljutott Dávid ahhoz a kétszáz emberhez, akik elfáradva megálltak, s nem tudták követni Dávidot, s akiknek megparancsolta, hogy maradjanak a Beszór pataknál, azok kimentek Dávid s a vele lévő nép elé. Amikor Dávid odaért e néphez, köszöntötte őket békességgel.
22 mais parmi ceux qui l’accompagnaient, les plus mauvais et méchants prirent la parole: “Puisque ces hommes ne sont pas venus avec nous, nous ne leur donnerons rien du butin que nous avons récupéré. Nous ne leur rendrons que leurs femmes et leurs fils, ils les emmèneront et partiront.”	22 Megszólalt azonban ekkor minden gaz és gonosz ember azok közül az emberek közül, akik elmentek Dáviddal. Ezt mondták »Mivel ezek nem jöttek velünk, ne adjunk nekik semmit sem a zsákmányból, amelyet visszaszereztünk, hanem elégedjék meg mindegyikük a feleségével s a gyermekeivel, s ha azokat megkapták, távozzanak.«
23 Mais David leur dit: “Non, frères, ne faites pas cela après ce que Yahvé a fait pour vous. Voyez qu’il nous a protégés, il a livré entre nos mains cette bande de pillards qui étaient venus nous attaquer.	23 Ám Dávid azt felelte: »Ne járjatok el így, testvéreim, azzal, amit az Úr adott nekünk, mert ő oltalmazott minket, s ő adta kezünkbe azokat a rablókat, akik ránk törtek.
24 Qui pourrait être d’accord avec vous? Le combattant et celui qui garde les bagages auront part égale.”	24 Senki sem fog rátok hallgatni ebben a dologban, mert egyenlő rész jár annak, aki lement a harcba és annak, aki a holminál maradt: egyformán kell az osztozkodást megejteni.«
25 Depuis ce jour, cette façon de faire a été la règle et est devenue une coutume en Israël.	25 Ettől a naptól kezdve ez rendelet, szabály és törvény lett Izraelben mind a mai napig.
26 Une fois rentré à Siklag, David envoya une part du butin aux anciens de Juda; il leur dit: “Voici pour vous un cadeau sur le butin que nous avons pris aux ennemis de Yahvé.”	26 Amikor aztán Dávid eljutott Szikelegbe, ajándékokat küldött a zsákmányból Júda hozzá közel álló véneinek ezzel az üzenettel: »Fogadjátok el ezt az áldomást az Úr ellenségeinek zsákmányából.«
27 Il l’envoya à Bétoul, à Rama du Négueb, à Yattir,	27 Küldött a bételieknek, a délvidéki rámótiaknak, a jeterieknek,
28 à Aroër, à Sifmot, à Echtémoa,	28 az ároerieknek, a szefámótiaknak, az estemóiaknak,
29 à Karmel, dans les villes de Yérahméel, dans les villes des Kénites,	29 a rakáliaknak, a Jerameél városaiban levőknek, a Keni városaiban levőknek,
30 à Horma, à Bor-Achan, à Éter,	30 az arámaiaknak, az Ásán tónál levőknek, az atákiaknak,
31 à Hébron, et dans tous les endroits que David avait fréquentés avec ses compagnons: chacun eut sa part.	31 a hebroniaknak, és a többieknek, akik azokon a helyeken laktak, ahol Dávid és emberei megfordultak.