Deuxième épître aux Corinthiens 12

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Faut-il se vanter? Bien que cela ne convienne pas, j’en viendrai aux visions et révélations du Seigneur.	1 Ha már dicsekednem kell – bár semmit sem használ – áttérek a látomásokra és az Úr kinyilatkoztatásaira.
2 Je connais un chrétien qui, il y a quatorze ans, a été enlevé jusqu’au troisième ciel. Était-ce avec son corps? je ne le sais pas; était-ce sans son corps? je ne sais pas, Dieu seul le sait.	2 Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig.
3 Et je sais que ce quelqu’un - avec son corps ou sans son corps, je ne sais pas, Dieu seul le sait -	3 S tudom, hogy ugyanez az ember – testben-e, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja –
4 ce quelqu’un a été enlevé jusqu’au paradis et a entendu des paroles, pas de celles qu’on entend, que personne ne saurait répéter.	4 elragadtatott a paradicsomba, és titkos igéket hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania.
5 Je pourrais être fier en pensant à ce quelqu’un, mais pour moi je ne veux me vanter que de mes faiblesses.	5 Ezzel az emberrel dicsekszem, önmagammal viszont nem dicsekszem, csak gyöngeségeimmel.
6 Si je voulais me vanter, ce ne serait pas folie, car je dirais la vérité. Mais je m’abstiens de peur qu’on ne me mette plus haut que ce qu’on peut voir et entendre de moi.	6 Pedig ha dicsekedni akarnék, akkor sem lennék ostoba, hiszen igazságot mondanék, de tartózkodom ettől, nehogy valaki többre becsüljön annál, amit bennem lát vagy amit tőlem hall
7 Et pour que je ne me croie pas supérieur après de telles révélations, une épine a été plantée dans ma chair, un messager de Satan dont les gifles me gardent de tout orgueil.	7 a kinyilatkoztatások nagysága miatt. Ezért, hogy el ne bízzam magam, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy arcul verjen.
8 Trois fois j’ai demandé au Seigneur de m’en débarrasser,	8 Háromszor kértem emiatt az Urat, hogy távozzék az tőlem;
9 mais il m’a dit: "Ma grâce te suffit, c’est dans la faiblesse que la puissance donne toute sa mesure.” Aussi je me sens bien plus assuré dans mes faiblesses, car alors je suis couvert par la force du Christ.	9 de ő azt mondta nekem: »Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben lesz teljessé.« Legszívesebben tehát gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem.
10 Et j’accueille volontiers faiblesses, humiliations, nécessités, persécutions et angoisses, si c’est pour le Christ, parce que, si je me sens faible, je suis fort.	10 Ezért telik kedvem a Krisztusért való erőtlenségben, bántalmazásban, szükségben, üldöztetésben és szorongattatásban, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős.
11 J’ai dit des bêtises, mais vous m’y avez obligé. C’est vous qui deviez faire mon éloge, car même si je ne suis rien, je n’ai rien de moins que les super-apôtres.	11 Ostobává lettem, ti kényszerítettetek rá. Mert nektek kellett volna engem ajánlanotok, semmivel sem voltam ugyanis kisebb azoknál, akik fölötte nagy apostolok – bár semmi sem vagyok;
12 Vous avez pu voir chez vous toutes les caractéristiques d’un apôtre: endurance, signes, prodiges et pouvoirs de Dieu.	12 de az én apostoli mivoltom jelei a végtelen türelemben, jelekben, csodákban és hatalmi tettekben nyilvánultak meg közöttetek.
13 Qu’avez-vous eu de moins que les autres Églises? Une seule chose: je ne vous ai rien demandé. Pardonnez-moi cette faute.	13 Mert miben kaptatok kevesebbet a többi egyházaknál, hacsak nem abban, hogy én magam nem voltam a terhetekre? Bocsássátok meg nekem ezt az igazságtalanságot!
14 C’est maintenant la troisième fois que je m’apprête à aller chez vous, et ce ne sera encore pas pour me faire servir. Ce ne sont sûrement pas vos biens que je veux, mais vous-mêmes; car c’est la règle: les parents travaillent pour leurs enfants, et non les enfants pour leurs parents.	14 Íme, most harmadszor készülök hozzátok menni, de nem leszek a terhetekre. Mert nem azt keresem, ami a tietek, hanem titeket, hiszen nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.
15 Et volontiers je dépenserai, et je me dépenserai jusqu’au bout pour vos personnes: si je vous aime davantage, serai-je moins aimé?	15 Én pedig igen szívesen áldozok, sőt magam is áldozattá leszek a ti lelketekért. Ha én ennyire szeretlek titeket, kevesebb szeretetre találnék nálatok?
16 Une chose encore: peut-être ne vous ai-je pas été à charge mais c’était une astuce pour mieux tirer profit de vous?	16 Ám legyen, én nem voltam terhetekre, mivel azonban ravasz vagyok, csellel fogtalak meg titeket.
17 Alors dites, qui vous a pressurés parmi ceux que je vous ai envoyés?	17 Behálóztalak-e titeket küldötteim bármelyike által?
18 J’ai appelé Tite pour qu’il aille vous voir, et j’ai envoyé avec lui un autre frère. Est-ce que Tite vous a pressurés? N’avons-nous pas agi avec le même esprit et procédé de la même façon?	18 Megkértem Títuszt, és vele elküldtem azt a testvért. Behálózott-e titeket Títusz? Nem jártunk-e ugyanazon lélek szerint? S nem ugyanazon az úton?
19 Peut-être penserez-vous encore une fois que nous cherchons à nous justifier. Mais non, c’est devant Dieu que nous parlons, et selon le Christ; et tout cela, frères, c’est pour votre bien.	19 Régóta azt gondoljátok már, hogy mentegetőzünk előttetek? Isten előtt, Krisztusban beszélünk. Mindez pedig, szeretteim, a ti épülésetekre szolgál.
20 J’ai peur qu’à mon passage je ne vous trouve pas tels que je voudrais, et que vous non plus ne me trouviez pas comme vous voudriez. Ne verrai-je pas querelles, jalousies, emportement, rivalités, médisance, insinuations, orgueil, désordre?	20 Mert félek, hogy amikor majd odaérkezem, nem olyanoknak talállak titeket, amilyeneknek szeretnélek, és ti is olyannak találtok engem, amilyennek nem szeretnétek. Félek, hogy versengés, irigység, indulatosság, egyenetlenkedés, rágalom, fondorkodás, felfuvalkodottság, pártoskodás lesz köztetek,
21 Peut-être à mon passage mon Dieu voudra-t-il m’humilier une fois de plus à cause de vous, et je devrai me lamenter pour tant de pécheurs qui ne se sont pas repentis de leur impureté passée, de leur vie licencieuse et des horreurs qu’ils commettaient.	21 úgyhogy amikor odaérkezem, az én Istenem ismét megaláz engem nálatok, és meg kell majd siratnom sokakat azok közül, akik régebben vétkeztek, és nem tértek meg a tisztátalanságból, paráznaságból és szemérmetlenségből, amelyet elkövettek.