Actes des Apôtres 12

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 C’est alors que le roi Hérode mit la main sur plusieurs membres de l’Église qu’il voulait mettre à mal.	1 Ugyanebben az időben Heródes király felemelte kezét, hogy az egyházból néhány emberre lesújtson.
2 Il fit tuer par l’épée Jacques, frère de Jean.	2 Így karddal kivégeztette Jakabot, János testvérét.
3 Voyant que cela plaisait aux Juifs, il fit arrêter également Pierre; c’était juste la semaine des Pains sans Levain.	3 Mivel pedig látta, hogy a zsidóknak tetszik ez, még tovább ment, és elfogatta Pétert. Éppen a kovásztalan kenyerek napjai voltak.
4 Il le fit détenir et mettre en prison, avec quatre escouades de quatre soldats chargées de le garder, car son idée était de le faire comparaître devant le peuple après la Pâque.	4 Miután elfogatta őt, börtönbe vetette, és őrizetbe adta négy, egyenként négyszemélyes katonai őrségnek. Az volt a szándéka, hogy Húsvét után a nép elé vezetteti.
5 Et pendant que Pierre était en prison sous bonne garde, la prière ininterrompue de l’Église montait pour lui vers Dieu.	5 Pétert tehát a börtönben őrizték, az egyház pedig szüntelenül könyörgött érte Istenhez.
6 On arrivait au jour où Hérode devait le faire comparaître; cette nuit même Pierre dormait entre deux soldats, lié par deux chaînes, et des gardes devant la porte gardaient la prison.	6 Amikor Heródes éppen arra készült, hogy elővezetteti, azon az éjszakán Péter két katona között aludt kettős lánccal megbilincselve, az őrök pedig az ajtó előtt őrizték a börtönt.
7 D’un seul coup une lumière resplendit dans la pièce: l’ange du Seigneur est là! Il frappe Pierre au côté et le réveille en lui disant: "Vite, lève-toi!” Au même moment les chaînes tombent de ses mains.	7 De íme, megjelent mellette az Úr angyala, és fény ragyogott fel a cellában. Az angyal meglökte Péter oldalát, fölkeltette, és így szólt: »Kelj fel gyorsan!« Erre a láncok lehullottak a kezéről.
8 L’ange lui dit: "Passe ta ceinture et attache tes sandales.” Pierre le fait. Il lui dit: "Enveloppe-toi de ton manteau et suis-moi.”	8 Az angyal pedig azt mondta neki: »Övezd fel magad és vedd fel saruidat!« Ő megtette, az angyal pedig azt mondta neki: »Vedd magadra a ruhádat, és kövess engem!«
9 Pierre sort et le suit. Pierre ne voyait pas que tout ce qu’il faisait avec l’ange était du réel: il croyait rêver.	9 Péter az angyal nyomában kiment, és nem tudta, hogy valóság-e az, ami az angyal által történik. Azt hitte, látomása van.
10 Ils passent le premier poste de garde, puis le second, et ils arrivent à la porte de fer qui donne à la rue: elle s’ouvre d’elle-même devant eux et ils sortent. Ils enfilent une première rue, puis l’ange le laisse.	10 Miután átmentek az első és a második őrségen, a vaskapuhoz jutottak, amely a városba vezetett. Ez magától kinyílt előttük. Kimentek, végigmentek egy utcán, s ekkor az angyal hirtelen eltűnt mellőle.
11 Alors Pierre reprend conscience et il dit: "Cette fois-ci, c’est bien vrai, je vois que le Seigneur a envoyé son ange pour me tirer des mains d’Hérode et de tout ce que le peuple juif me tenait préparé.”	11 Péter pedig magához térve azt mondta: »Most már igazán tudom, hogy az Úr elküldte angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből és mindabból, amire a zsidó nép számított.«
12 Après un moment de réflexion il se dirige vers la maison de Marie, mère de Jean surnommé Marc, où beaucoup de personnes se sont réunies pour prier.	12 Ezt elgondolva, Máriának, a Márknak is nevezett János anyjának a házához ment, ahol sokan voltak egybegyűlve, és imádkoztak.
13 Quand il frappe à la porte du portail, une jeune servante du nom de Rodé s’approche pour écouter.	13 Mikor zörgetett a tornác ajtaján, egy Rodé nevű szolgáló jött ki, hogy megtudja, ki az.
14 Elle reconnaît la voix de Pierre, et c’est une telle joie qu’au lieu d’ouvrir le portail elle rentre en courant pour annoncer que Pierre est là devant le portail.	14 Amint felismerte Péter hangját, örömében nem nyitotta ki az ajtót, hanem befutott és jelentette, hogy Péter áll az ajtó előtt.
15 Les autres lui disent: "Tu es folle!” Et comme elle insiste que c’est bien lui, on lui répond: "C’est sans doute son ange.”	15 Azok azonban rászóltak: »Elment az eszed!« De ő erősítgette, hogy bizony úgy van. Mire azok azt mondták: »Az angyala az.«
16 Pendant ce temps Pierre continuait de frapper. On finit par lui ouvrir et on n’en revient pas de le voir ainsi.	16 Péter pedig egyre csak zörgetett. Mikor azután végre ajtót nyitottak, meglátták őt, és elcsodálkoztak.
17 Pierre leur fait signe de la main pour qu’ils se taisent, et il leur raconte comment le Seigneur l’a fait sortir de la prison. Puis il leur dit: "Faites-le savoir à Jacques et aux frères.” Après quoi il sort et se dirige vers un autre endroit.	17 Miután intett a kezével, hogy hallgassanak, elbeszélte, hogyan hozta ki őt az Úr a börtönből. Végül azt mondta: »Vigyétek hírül ezeket Jakabnak és a testvéreknek!« Azután útra kelt, és eltávozott más helyre.
18 Quand il fit jour, ce fut une commotion peu ordinaire chez les soldats: Qu’était devenu Pierre?	18 Mikor pedig megvirradt, nem csekély zavarodás támadt a katonák között, hogy mi lett Péterrel.
19 Hérode le fit rechercher et ne le trouva pas. Il fit donc interroger les gardes et ordonna de les mettre à mort. Peu après il descendait de Judée à Césarée où il demeura.	19 Heródes pedig, miután kereste őt és nem találta, vallatta az őröket, azután elvitette őket, majd lement Júdeából Cézáreába, és ott tartózkodott.
20 Hérode était alors en conflit avec les habitants de Tyr et de Sidon. Ceux-ci se mirent d’accord pour se présenter devant lui car leur territoire dépendait de celui du roi pour son alimentation. Ils gagnèrent à leur cause Blastos, le maître du palais du roi, et ils demandèrent la paix.	20 Akkoriban neheztelt a tírusziakra és a szidoniakra. Ezek azonban közös akarattal eljöttek hozzá, s miután Blasztuszt, a király kamarását megnyerték maguknak, békét kértek, mert a vidékük tőle szerezte élelmét.
21 Au jour fixé Hérode vint s’asseoir à la tribune, vêtu des habits royaux, et leur fit un discours officiel.	21 A kitűzött napon azután Heródes királyi ruhába öltözve ítélőszékébe ült, és beszédet intézett hozzájuk.
22 Tout le peuple reprenait les acclamations: "Ce n’est pas la voix d’un homme, c’est la voix d’un dieu!”	22 A nép pedig felkiáltott: »Isten szavai ezek és nem emberé!«
23 Mais sans avertir un ange le frappa, car il n’avait pas rendu gloire à Dieu. Des vers commencèrent à le ronger et il rendit l’âme.	23 De azonnal lesújtott rá az Isten angyala, mert nem hárította Istenre a tiszteletet. Férgek emésztették el, úgy halt meg.
24 La parole de Dieu se répandait, se multipliait.	24 Az Úr igéje pedig növekedett és terjedt.
25 C’est alors que Barnabé et Saul revinrent de Jérusalem ayant accompli leur service; ils amenaient avec eux Jean, surnommé Marc.	25 Barnabás és Saul visszatértek Jeruzsálemből, miután elvégezték a szeretetszolgálatot. Jánost, akit Márknak is neveznek, magukhoz vették.