Livre de Jérémie 32

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Voici la parole que Yahvé adressa à Jérémie en la dixième année de Sédécias, roi de Juda; c’était la dix-huitième année de Nabukodonozor.	1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, Cidkijának, Júda királyának tizedik esztendejében; ez az esztendő Nebukadnezárnak tizennyolcadik esztendeje volt.
2 L’armée du roi de Babylone assiégeait alors Jérusalem et le prophète Jérémie était en prison dans la cour de garde qui se trouve dans la maison du roi de Juda.	2 Akkor Babilon királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig be volt zárva az őrség udvarába, mely Júda királyának házában volt.
3 Le roi de Juda, Sédécias, l’avait enfermé là en disant: “Pourquoi prophétises-tu, pourquoi dis-tu de la part de Yahvé: Je vais livrer cette ville au roi de Babylone et il s’en emparera;	3 Cidkija, Júda királya ugyanis bezáratta őt, mondván: »Miért prófétálsz e szavakkal: ‘Így szól az Úr: Íme, én ezt a várost Babilon királyának kezébe adom, hogy elfoglalja.
4 Sédécias roi de Juda n’échappera pas à la main des Kaldéens; c’est sûr qu’il sera livré aux mains du roi de Babylone. Celui-ci lui parlera face à face et ses yeux le verront.	4 Cidkija, Júda királya sem menekül meg a káldeaiak kezéből, hanem egész biztosan Babilon királyának kezébe kerül, személyesen beszél vele, és szemtől szemben fogja látni.
5 On emmènera Sédécias à Babylone et il y restera.”	5 Az pedig Babilonba viszi Cidkiját, aki ott lesz, míg meg nem látogatom – mondja az Úr. – Ha harcoltok a káldeaiak ellen, nem boldogultok!’«
6 Jérémie dit alors: “Une parole de Yahvé m’a été adressée, la voici:	6 Akkor Jeremiás ezt mondta: »Így hangzott hozzám az Úr igéje:
7 “Hanaméel, fils de ton oncle Challoum, va venir te demander de lui acheter son champ qui est à Anatot, car tu peux le racheter en priorité.”	7 Íme, Hananeél, Sellumnak, nagybátyádnak fia jön majd hozzád, és ezt mondja: ‘Vedd meg magadnak szántóföldemet, mely Anatótban van, mert tied a megváltás joga, hogy megvedd!’
8 De fait Hanaméel, le fils de mon oncle, vint me trouver dans la cour de garde. Il me dit: “Achète mon champ qui est à Anatot, car tu as la priorité pour le droit d’héritage; achète-le donc.” Je vis que c’était ce que Yahvé m’avait dit.	8 El is jött hozzám Hananeél, nagybátyám fia, az Úr igéje szerint az őrség udvarába, és ezt mondta nekem: ‘Vedd meg hát szántóföldemet, mely Anatótban, Benjamin földjén van, mert tied a birtoklás joga, és téged illet a megváltás; vedd meg magadnak!’ Felismertem, hogy az Úr szava az.
9 Alors j’achète ce champ à mon cousin Hanaméel et je lui en verse le prix: 17 sicles d’argent.	9 Megvettem tehát Hananeéltől, nagybátyám fiától a szántóföldet, mely Anatótban van, és kimértem neki az ezüstöt: tizenhét ezüstsékelt.
10 Je rédige l’acte d’achat, je le signe, je prends des témoins et l’on pèse l’argent sur une balance.	10 Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkat állítottam, majd kimértem mérlegen az ezüstöt.
11 Je prends l’acte d’achat avec les engagements et les conventions et sa copie officielle,	11 Azután fogtam az adásvételi szerződést, a lepecsételtet – a rendelkezéssel és a megállapodásokkal – meg a nyitottat,
12 et je remets l’acte d’achat à Baruch, fils de Nériya, fils de Mahséya, sous les yeux de mon cousin Hanaméel et des témoins qui ont signé l’acte, en présence de tous les Judéens qui sont là dans la cour de garde.	12 és átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, aki Maaszja fia volt, nagybátyám fia, Hananeél szeme előtt és a tanúk szeme előtt, akik aláírták az adásvételi szerződést; mindazoknak a júdaiaknak szeme előtt, akik az őrség udvarában ültek.
13 Et devant eux je donne cet ordre à Baruch:	13 Ezt parancsoltam Báruknak, a szemük előtt:
14 “Prends cet acte d’achat ainsi que la copie scellée, et place-les dans un vase de terre où ils se conserveront longtemps.	14 Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vedd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is, meg ezt a nyitott szerződést is, és tedd őket cserépedénybe, hogy sok ideig megmaradjanak!
15 Car voici ce que dit Yahvé Sabaot, le Dieu d’Israël: On achètera encore des maisons, des champs et des vignes dans ce pays.”	15 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Fognak még vásárolni házakat, szántóföldeket és szőlőket ebben az országban.
16 Une fois remis l’acte d’achat à Baruch fils de Nériya, je fis cette prière à Yahvé:	16 Miután átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, így imádkoztam az Úrhoz:
17 “Ah Seigneur Yahvé, tu es intervenu personnellement, avec grande puissance, pour faire le ciel et la terre; pour toi rien n’est impossible;	17 Ó, Uram, Isten! Íme, te alkottad az eget és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal; neked semmi sem lehetetlen.
18 tu fais miséricorde à des milliers, mais tu fais aussi payer la faute des pères à leurs fils après eux. “Ô Dieu grand et fort, Yahvé Sabaot est ton nom!	18 Te kegyelmet gyakorolsz ezrekkel, de megfizetsz az atyák bűnéért őutánuk fiaik ölébe; nagy és erős Isten, akinek Seregek Ura a neve!
19 Tes projets sont grandioses et tes exploits nombreux; tu as les yeux ouverts sur tous les chemins des fils d’Adam et tu donnes à chacun selon ses voies, selon le fruit de ses actions.	19 Nagy vagy a tervezésben, és hatalmas a cselekvésben. Szemed nyitva tartod az emberek fiainak minden útja fölött, hogy megfizess mindenkinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.
20 Tu t’es fait un nom par tes signes et tes prodiges, déjà en Égypte et maintenant encore, en Israël et chez les autres humains. Cela est toujours vrai.	20 Te jeleket és csodákat tettél Egyiptom földjén mind a mai napig, és Izraelben is, az emberek között. Nevet szereztél magadnak, amint az ma is megvan.
21 “Tu as fait sortir Israël, ton peuple, de la terre d’Égypte, par des signes et des prodiges, par ta grande puissance, en frappant de grands coups: tu es apparu terrible!	21 Kihoztad népedet, Izraelt Egyiptom földjéről, jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy félelem közepette.
22 Tu lui a donné cette terre que par serment tu promettais à nos pères, une terre où coulent le lait et le miel.	22 Nekik adtad ezt a földet, melyről megesküdtél atyáiknak, hogy nekik adod: a tejjel-mézzel folyó földet.
23 Ils y sont entrés, ils l’ont conquise, mais ils ne t’ont pas écouté; ils n’ont pas marché selon ta Loi, ils n’ont pas fait ce que tu leur avais commandé de faire; c’est pourquoi tu as fait venir sur eux tous ces malheurs.	23 Be is mentek, és birtokba vették, de nem hallgattak szavadra, és nem jártak törvényed szerint; mindazt, amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették meg. Ezért hoztad rájuk mindezt a bajt.
24 “Déjà commencent les travaux de terrassement pour s’emparer de la ville. L’épée, la famine et la peste vont faire tomber la ville aux mains des Kaldéens qui la combattent et ce que tu as annoncé va se réaliser.	24 Íme, az ostromsáncok elérték a várost, hogy elfoglalják, és a város az ellene harcoló káldeaiak kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész folytán. Amit mondtál, megtörtént: íme, magad is látod.
25 Comment peux-tu me dire, Seigneur Yahvé: Achète-toi un champ à prix d’argent en présence de témoins? Oublies-tu que la ville tombe aux mains des Kaldéens?”	25 Te mégis azt mondtad nekem, Uram Isten: Vedd meg magadnak a szántóföldet ezüstért, és állíts tanúkat! Pedig a város a káldeaiak kezébe adatott!«
26 Une parole de Yahvé me fut alors adressée:	26 Ekkor így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz:
27 Moi, Yahvé, je suis le Dieu de tous; qu’y a-t-il d’impossible pour moi?	27 »Íme, én vagyok az Úr, minden testnek Istene. Vajon lehetetlen-e nekem bármi is?
28 C’est pourquoi, voici ce que dit Yahvé: Je vais livrer cette ville au roi de Babylone, et il va s’en emparer.	28 Ezért így szól az Úr: Íme, én ezt a várost a káldeaiak kezébe adom, és Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe, hogy elfoglalja.
29 Les Kaldéens qui attaquent cette ville vont entrer et y mettre le feu. Avec elle brûleront les maisons sur le toit desquelles on encensait Baal et on me mettait en colère avec toutes ces libations aux dieux étrangers.	29 Bejönnek a káldeaiak, akik harcolnak e város ellen, felgyújtják és felégetik tűzzel ezt a várost; a házakat, melyeknek tetején Baálnak tömjéneztek, és más isteneknek öntöttek italáldozatot, hogy bosszantsanak engem.
30 Les fils d’Israël et les fils de Juda n’ont pas cessé de faire le mal à mes yeux depuis leur jeunesse.	30 Mert Izrael fiai és Júda fiai mindig csak azt tették, ami rossz a szememben, ifjúságuktól fogva; bizony, Izrael fiai csak bosszantanak engem kezük alkotásával – mondja az Úr. –
31 Oui, depuis qu’elle a été construite jusqu’à ce jour, cette ville n’a fait qu’exciter ma colère et ma fureur. Je veux l’écarter de ma vue	31 Mert haragot és bosszúságot okozott nekem ez a város, attól a naptól fogva, amelyen felépítették, mind a mai napig, ezért eltávolítom színem elől;
32 à cause de tout le mal que les fils d’Israël et les fils de Juda ont commis et avec lequel ils m’ont mis en colère, aussi bien leurs rois que leurs princes, leurs prêtres, leurs prophètes, les hommes de Juda et les habitants de Jérusalem!	32 Izrael fiainak és Júda fiainak minden gonoszsága miatt, amit bosszantásomra tettek ők, a királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói.
33 Ils me tournaient le dos et me cachaient leur visage; je ne cessais de les instruire, mais ils refusaient mon enseignement.	33 Hátukat fordították felém, és nem arcukat, pedig tanítottam őket, idejekorán tanítottam, de nem hallgatták meg, és nem fogadták meg az intelmet.
34 Ils ont placé leurs idoles dans le Temple sur lequel repose mon Nom et ils l’ont souillé.	34 Elhelyezték undokságaikat abban a házban, mely az én nevemet viseli, hogy tisztátalanná tegyék azt.
35 Ils ont construit des hauts-lieux en l’honneur de Baal dans la vallée de Ben-Hinnom; ils y ont brûlé leurs fils et leurs filles en l’honneur de Molok, chose que je ne leur avais pas commandée et qui ne m’était même jamais venue à l’esprit: quoi, commettre une telle horreur pour faire pécher Juda!	35 Felépítették Baál magaslatait a Ben-Hinnom völgyében, hogy tűzön küldjék át fiaikat és leányaikat Moloknak, amit nem parancsoltam nekik, és eszembe sem jutott, hogy megtegyék ezt az utálatosságot, és így bűnbe vigyék Júdát.«
36 Maintenant, voici une parole de Yahvé, Dieu d’Israël, à propos de cette ville dont vous dites: “L’épée, la famine et la peste vont la faire tomber aux mains du roi de Babylone.”	36 Most mégis így szól az Úr, Izrael Istene ehhez a városhoz, melyről ti azt mondjátok, hogy Babilon királyának kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész által:
37 Je les rassemblerai de tous les pays où je les ai dispersés dans ma colère, ma fureur et mon grand emportement: je les ramènerai ici pour qu’ils y habitent en paix.	37 »Íme, én összegyűjtöm őket minden országból, ahová elűztem őket haragomban és indulatomban, nagy bosszúsággal; visszahozom őket erre a helyre, és letelepítem biztonságban.
38 Ils seront mon peuple et je serai leur Dieu.	38 Az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek.
39 Je ferai que d’un cœur nouveau ils suivent un chemin neuf, qu’ils aient toujours en eux ma crainte; alors tout ira bien pour eux et leurs fils après eux.	39 Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy féljenek engem minden időben, és jó dolguk legyen nekik és fiaiknak is utánuk.
40 Je ferai avec eux une alliance éternelle qui ne finira pas; je mettrai ma crainte dans leurs cœurs pour qu’ils ne se détournent plus de moi.	40 Örök szövetséget kötök velük: nem fordulok el tőlük, hogy jót tegyek velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy ne távozzanak el tőlem.
41 De tout mon cœur et de toute mon âme je prendrai plaisir à leur faire du bien et je les enracinerai solidement sur cette terre.	41 Örvendezni fogok miattuk, hogy jót teszek velük; és elültetem őket ebbe a földbe hűséggel, egész szívemmel és egész lelkemmel.
42 Voici en effet ce que dit Yahvé: De même que j’ai fait venir sur ce peuple la catastrophe, je ferai maintenant que vienne sur eux tout le bonheur que je leur ai promis.	42 Mert így szól az Úr: Ahogy elhoztam erre a népre mindezt a nagy bajt, úgy hozom el rájuk mindazt a jót, amit kimondok róluk.
43 On achètera des champs dans ce pays dont vous dites: Il est dévasté, il n’y a plus ni habitants, ni bêtes; il est livré aux mains des Kaldéens.	43 Fognak még szántóföldet vásárolni ebben az országban, melyről ti azt mondjátok, hogy pusztaság az, ember és állat nélkül, amely a káldeaiak kezébe adatott.
44 On achètera encore des champs à prix d’argent dans le pays de Benjamin et dans les environs de Jérusalem, dans les villes de Juda et dans la montagne, dans les villes de la Séphéla et dans celles du midi. On signera encore devant témoins des actes d’achats, car je ramènerai leurs captifs - parole de Yahvé	44 Ezüstért vásárolnak majd szántóföldeket, megírják a szerződést, lepecsételik, és tanúkat állítanak Benjamin földjén és Jeruzsálem környékén, Júda városaiban és a hegyvidék városaiban, az alföld városaiban és a délvidék városaiban, mert jóra fordítom sorsukat« – mondja az Úr.