Livre de Jérémie 14

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Voici la parole que Yahvé adressa à Jérémie au sujet de la sécheresse:	1 Az Úr igéje, mely elhangzott Jeremiáshoz a szárazságról.
2 Juda est en deuil, ses villes vont à la ruine, de tristesse elles se traînent à terre, et de Jérusalem s’élève un cri!	2 Gyászol Júda, és kapui hervadoznak, bánkódnak a földre roskadva; Jeruzsálem kiáltása felszáll.
3 Les riches ont envoyé leurs serviteurs pour chercher de l’eau: arrivant aux citernes ils n’ont pas trouvé d’eau et sont revenus avec leurs cruches vides.	3 Hatalmasaik vízért küldik szolgáikat; elmennek a gödrökhöz, de nem találnak vizet, üres edényekkel térnek vissza; szégyent vallanak és csalódnak, befödik a fejüket.
4 La terre est crevassée parce qu’il n’a pas plu dans le pays; c’est pourquoi les paysans se sont voilé le visage.	4 A termőföld miatt, mely megzavarodott, mert nem volt eső a földön, szégyent vallanak a földművesek, befödik a fejüket.
5 Même la biche sauvage abandonne ses petits, car il n’y a pas de verdure.	5 Mert a szarvasünő is a mezőn, ha megellett, otthagyja borját, mert nincs zöld növény.
6 les ânes sauvages sont montés sur les sommets, ils aspirent l’air comme des chacals et leurs yeux se troublent parce que l’herbe leur manque.	6 Vadszamarak állnak a kopár dombokon, levegő után kapkodnak, mint a sakálok; szemük elgyengül, mert nincs fű.
7 Même si nos fautes nous accusent, sauve l’honneur de ton nom, ô Yahvé! Nos révoltes sont nombreuses et nous avons péché contre toi.	7 »Ha bűneink tanúskodnak is ellenünk, Uram, cselekedj a te nevedért! Mert sok a mi elpártolásunk, ellened vétkeztünk.
8 Mais toi, espoir d’Israël, toi qui le sauves au temps de la détresse, pourquoi te conduire en étranger dans le pays, comme un voyageur de passage pour une nuit?	8 Izrael reménysége, szabadítója a nyomorúság idején! Miért vagy olyan, mint jövevény az országban, és mint vándor, aki éjszakázni tér be?
9 Pourquoi restes-tu comme un homme qui perd la tête, comme un guerrier incapable de sauver? Tu es au milieu de nous, Yahvé, et nous sommes sous la protection de ton Nom; ne nous abandonne pas!	9 Miért vagy olyan, mint rémült férfi, mint olyan hős, aki nem tud megszabadítani? Hiszen te közöttünk vagy, Uram, és a te nevedet viseljük; ne hagyj el minket!«
10 Voici ce que dit Yahvé à propos de ce peuple: “Oui, ils aiment chercher ailleurs, ils ont couru de tous côtés et Yahvé n’est pas du tout content d’eux: c’est pourquoi maintenant il se souvient de leur faute.”	10 Így szól az Úr erről a népről: »Úgy szeretnek csavarogni, lábukat nem kímélik, de az Úr nem kedveli őket.« Most megemlékezik bűnükről, és számon kéri vétkeiket.
11 Yahvé me dit également: “Ne me demande pas de faire du bien à ce peuple.	11 Ezt mondta nekem az Úr: »Ne imádkozz ezért a népért, a javára!
12 S’ils jeûnent, je n’écouterai pas leurs prières. S’ils offrent des holocaustes ou des sacrifices, je ne les regarderai pas; je veux les exterminer par l’épée, la famine et la peste.”	12 Ha böjtölnek, nem hallgatom meg könyörgésüket, és ha égő- és ételáldozatot mutatnak be, nem kedvelem, hanem karddal, éhínséggel és dögvésszel semmisítem meg őket.«
13 Alors j’ai dit: “Ah, mon Seigneur Yahvé, regarde ce que leurs prophètes leur racontent: Ne craignez pas l’épée, vous ne connaîtrez pas la famine, je ne vous donnerai ici que paix et prospérité!”	13 Erre így szóltam: »Jaj, Uram, Isten! Íme, a próféták azt mondják nekik: ‘Nem láttok kardot, és éhínség nem lesz nálatok, hanem állandó békességet adok nektek ezen a helyen.’«
14 Et voici la réponse de Yahvé: “Ce sont des mensonges que prophétisent ces prophètes en mon nom. Je ne les ai pas envoyés, je ne leur ai rien demandé, je ne leur ai pas parlé. Ce sont des visions fausses et des révélations inventées, ce sont leurs rêves qu’ils vous prophétisent.	14 De az Úr ezt mondta nekem: »Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, és nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást, hiábavaló jóslatot és saját szívük csalárdságát prófétálják nektek.
15 “C’est pourquoi, voici ce que dit Yahvé contre ces prophètes qui prophétisent en son nom, alors qu’il ne les a pas envoyés: Ils disent que l’épée et la famine ne viendront pas sur ce pays? Eh bien, c’est par l’épée et par la famine que ces prophètes périront!	15 Ezért így szól az Úr a prófétákról, akik az én nevemben prófétálnak, pedig én nem küldtem őket, és azt mondják: ‘Kard és éhínség nem lesz ebben az országban’: Kard és éhínség által vesznek el azok a próféták.
16 “Quant à ceux qui écoutent ces prophètes, eux aussi mourront par la famine et par l’épée, et leurs corps resteront sur le sol dans les rues de Jérusalem. Il n’y aura personne pour les enterrer, pas plus eux que leurs femmes, leurs fils ou leurs filles. C’est ainsi que je ferai retomber sur eux leur péché.	16 A nép pedig, amelynek prófétálnak, odadobva hever majd Jeruzsálem utcáin az éhínség és kard miatt, s nem lesz, aki eltemesse őket: őket és feleségeiket, fiaikat és leányaikat; mert kiöntöm rájuk gonoszságukat.
17 “Tu leur diras encore cette parole: ‘Que mes yeux fassent couler des larmes abondantes, qu’ils ne s’arrêtent ni la nuit, ni le jour, car je vois la fille de mon peuple frappée d’un mal très grave, d’une plaie douloureuse.’ ”	17 Mondd nekik ezt az igét: Szemem könnyet hullat éjjel-nappal, és nem csillapodik, mert nagy töréssel tört össze népem szűz leánya, nagyon fájó sebbel.
18 Si je vais dans les champs, je vois des gens transpercés par l’épée, si j’entre dans la ville, j’en vois d’autres torturés par la faim; les prophètes et les prêtres ont parcouru le pays et n’y comprennent rien.	18 Ha kimegyek a mezőre, íme, karddal megöltek vannak ott, és ha bemegyek a városba, íme, éhségtől elgyengültek. Bizony, próféta is, pap is elvándoroltak olyan országba, melyet nem ismertek.«
19 As-tu donc rejeté Juda? Ton âme est-elle dégoûtée de Sion? Pourquoi nous as-tu frappés et n’y a-t-il pas de guérison pour nous? Nous attendions le salut et tout va mal, ce devait être la guérison, et c’est l’épouvante.	19 Vajon végleg elvetetted Júdát, vagy Siont megutálta lelked? Miért vertél meg minket úgy, hogy nincs számunkra gyógyulás? Békességre vártunk, de nincs semmi jó; és a gyógyulás idejére, de íme, rettenet!
20 Ô Yahvé, nous reconnaissons notre faute et les dettes de nos pères: contre toi nous avons péché!	20 Elismerjük, Uram, gonoszságunkat, atyáink bűnét, hogy vétkeztünk ellened.
21 Mais pense à ton Nom, ne brise pas tout, n’abandonne pas ton trône de gloire! Veille à ne pas rompre ton alliance avec nous!	21 Ne vesd el neved miatt, ne gyalázd meg dicsőséged trónját! Emlékezz, ne bontsd fel szövetségedet velünk!
22 Parmi toutes les idoles des nations, en est-il une qui puisse faire pleuvoir? Est-ce le ciel qui donne les averses, n’est-ce pas toi, qui as fait toutes ces choses, toi en qui nous espérions?	22 Vannak-e a nemzetek bálványai közt esőt adók? Vagy az egek adnak-e záporesőket? Nemde te vagy az Úr, a mi Istenünk, és terád várunk? Mert te alkottad mindezeket.