Livre de Tobit 3

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Cette affaire m’a beaucoup peiné. J’ai soupiré et j’ai pleuré. J’ai prié et je me suis lamenté:	1 Telve nagy szomorúsággal, sírva fakadtam, s imádkozni kezdtem panaszkodva:
2 “Tu es juste, Seigneur, et toutes tes œuvres sont justes. Tes chemins sont miséricorde et vérité, tu es le juge du monde.	2 »Igazságos vagy Uram, s minden tetted igazságos és minden utad irgalom és igazság, s te ítéled meg a világot.
3 Maintenant, Seigneur, souviens-toi de moi et regarde-moi! Ne me punis pas pour mes péchés et mes fautes, ni pour celles que mes pères ont commises envers toi.	3 Ezért tehát Uram, emlékezzél meg rólam, és tekints reám. Ne állj bosszút bűneim és hanyagságaim, sem pedig atyáim bűnei miatt, amelyeket elkövettek előtted.
4 Parce qu’ils avaient désobéi à tes commandements, tu nous as livrés au pillage, à la déportation et à la mort. Nous sommes en butte aux insultes de tous les païens parmi lesquels nous avons été dispersés.	4 Mert nem engedelmeskedtünk parancsaidnak, ezért átadtál minket fosztogatásra, fogságra, halálra, szóbeszéd, gúny és intő példa lettünk a nemzeteknek, akik közé szétszórtál minket.
5 “Tes jugements sont justes lorsque tu me traites selon mes fautes et selon les fautes de mes pères, car nous n’avons pas obéi à tes commandements et nous n’avons pas marché droit devant toi.	5 És most számosak igaz ítéleteid, amelyeket végrehajtasz rajtam bűneim és atyáim bűnei miatt, mert nem éltünk parancsaid szerint és nem jártunk hűségesen előtted.
6 Maintenant traite-moi comme tu le voudras. Reprends donc ma vie: je voudrais être délivré de la terre et retourner en poussière, car pour moi la mort vaut mieux que la vie. J’ai subi des insultes sans raison et je suis dans une profonde tristesse. Délivre-moi donc, Seigneur, de cette épreuve, laisse-moi partir vers le séjour éternel. Ne détourne pas ton regard de moi, Seigneur. Mieux vaut pour moi mourir, que passer ma vie dans un mal incurable.”	6 Nos tehát tégy velem úgy, ahogy neked tetszik, parancsold meg, hogy visszatérjen lelkem, hadd költözzek el a föld színéről, s visszatérjek a földbe. Jobb nekem meghalni, mint életben maradni, mert hamis gyalázkodást hallottam, s igen nagy a szomorúság bennem. Parancsold meg Uram, hogy megszabaduljak e szorongattatásból és bocsáss el az örök helyre. Ne fordítsd el tőlem arcodat Uram, mert jobb nekem meghalni, mint ilyen szorongatást látni életemben és ne kelljen gyalázkodást hallanom.«
7 Or voici que le même jour Sarra, fille de Ragouël, qui habitait à Ekbatane en Médie, se fit insulter par une servante de son père.	7 Történt pedig ugyanezen a napon, hogy Sára, Ráguel leánya, a médiai Ekbatanában atyjának egyik szolgálóleánya részéről becsmérlést hallott.
8 Sept fois déjà Sarra avait été donnée en mariage, mais Asmodée, un méchant démon, avait tué ses maris l’un après l’autre avant qu’ils n’aient pu s’unir comme de bons époux. Aussi cette servante lui dit-elle: “Oui, c’est toi qui tues tes maris! On t’en a déjà donné sept et aucun ne t’est resté.	8 Hét férfinek adták ugyanis feleségül, de Azmódeus, a gonosz szellem megölte őket, mielőtt megtörtént volna vele, ami az asszonyokkal történni szokott. A szolgálóleány ezt mondta neki: »Te ölted meg férjeidet! Íme, már hetet adtak hozzád és egyikkel sem volt szerencséd.
9 Si tes maris sont morts, ce n’est pas une raison pour nous fouetter. Va donc les retrouver, et que jamais on ne voie de toi ni garçon, ni fille!”	9 Miért büntetsz minket férjeid miatt, mivel meghaltak? Menj utánuk te is, ne lássunk tőled soha se fiút, se leányt.«
10 Elle eut beaucoup de peine ce jour-là; elle pleura et monta dans la chambre de son père avec l’idée de se pendre. Mais elle réfléchit et se dit: “On en fera sûrement le reproche à mon père, on lui dira: Tu n’avais qu’une fille chérie et elle s’est pendue de malheur. Non! Je ne veux pas endeuiller les derniers jours de mon père. Au lieu de me pendre, je devrais supplier le Seigneur de me faire mourir plutôt que de vivre en étant toujours insultée.”	10 Ezen a napon elkeseredve és könnyezve fölment a leány atyjának felső szobájába azzal a szándékkal, hogy felakasztja magát. De elgondolkodott és így szólt: »Ne gyalázzák esetleg apámat és mondják: ‘Egyetlen kedves lányod volt és keserűségében felakasztotta magát’, és idős atyámat szomorúsággal viszem az alvilágba. Helyesebb lesz, ha nem akasztom fel magam, hanem kérem az Urat, hogy haljak meg és ne halljam már a gyalázkodást életemben.«
11 Aussitôt elle étendit les bras face à la fenêtre et se mit à prier: “Tu es béni, Dieu plein de miséricorde, que ton nom soit béni pour les siècles et que toutes tes œuvres te bénissent pour l’éternité!	11 Ez után az ablaknál kitárt karral fohászkodott és ezt mondta: »Légy áldott Uram, irgalmas Isten, legyen áldott szent és tiszteletreméltó neved mindörökké. Áldjon téged minden műved örökké.
12 Vois que je lève mon visage et que je tourne les yeux vers toi.	12 És most Uram, feléd irányítom arcomat és tekintetemet.
13 Ordonne que je quitte cette terre pour n’être plus insultée.	13 Add meg, hogy elhagyjam a földet és ne halljam a gyalázkodásokat.
14 Tu le sais, Seigneur, je suis restée pure, aucun homme ne m’a touchée.	14 Te tudod Uram, hogy tiszta maradtam a férfi minden tisztátalanságától
15 Je n’ai pas déshonoré mon nom ni celui de mon père sur cette terre d’exil. Je suis la fille unique de mon père, il n’a pas d’enfants pour hériter de lui, il n’a même pas un frère auprès de lui, ou quelque parent pour qui je devrais me garder. Pourquoi vivre encore quand j’ai déjà perdu sept maris,? Si tu ne veux pas me faire mourir, regarde-moi avec pitié, que je ne sois plus insultée.”	15 és nem szennyeztem be nevemet, sem atyám nevét fogságom földjén. Egyedüli leánya vagyok atyámnak, nincs más gyermeke, aki örökölhetne utána, nincs testvére, sem közeli rokona, aki miatt meg kellene maradnom, hogy felesége legyek. Hét férjet már elvesztettem, mi értelme van még az életemnek? De ha nem akarod elvenni életemet Uram, tekints rám és könyörülj rajtam, ne kelljen több gyalázatot elviselnem.«
16 Leurs prières à l’un et à l’autre parvinrent en même temps au Dieu de Gloire,	16 Ugyanabban az időben mindkettőjük imádsága meghallgatást nyert a fölséges Isten színe előtt,
17 et Raphaël fut envoyé pour les guérir tous les deux. Il devait enlever les taches blanches des yeux de Tobit, pour qu’il voie de ses yeux la lumière de Dieu, et il devait faire que Sarra, fille de Ragouël, épouse Tobie, fils de Tobit, et soit délivrée d’Asmodée, le méchant démon. (Il faut savoir qu’avant tout autre prétendant, elle revenait de droit à Tobie.) C’était le moment précis où Tobit rentrait de la cour dans sa maison, et où Sarra fille de Ragouël redescendait de sa chambre.	17 és elküldte Ráfael angyalt, hogy gyógyítsa meg mindkettőt: Tóbit szeméről távolítsa el a fehér foltokat, hogy láthassa Isten világát, Sárát pedig, Ráguel leányát, adja feleségül Tóbiásnak, Tóbit fiának, kötözze meg Azmódeust, a gonosz szellemet, mert az előbbiekkel szemben Tóbiást illeti a jog, hogy őt elnyerje. Ekkor Tóbit visszatért az udvarról házába, Sára pedig, Ráguel leánya, lejött a fenti szobából.