Premier livre des Rois 20

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ben-Hadad, roi d’Aram, rassembla toute son armée. Il avait avec lui 32 rois, des chevaux et des chars lorsqu’il monta mettre le siège devant Samarie pour s’en emparer.	1 Ben-Hadad, Szíria királya pedig maga köré gyűjtötte egész seregét – harminckét királyt meg lovakat s harci szekereket –, s felment, s hadakozott Szamaria ellen, s ostrom alá vette.
2 Il envoya des messagers en ville auprès d’Akab, roi d’Israël,	2 Majd követeket küldött a városba, Áchábhoz, Izrael királyához,
3 pour lui porter ce message: “Ainsi a parlé Ben-Hadad: Ton argent et ton or sont à moi, tes femmes et tes fils sont à moi.”	3 ezzel az üzenettel: »Ezt üzeni Ben-Hadad: Ezüstöd s aranyod az enyém, feleségeid s legjobb fiaid az enyémek.«
4 Le roi d’Israël répondit: “Tu as bien dit, mon seigneur le roi, je suis à toi avec tout ce qui m’appartient.”	4 Izrael királya erre azt felelte: »Parancsodra, uram király, tiéd vagyok én és mindenem.«
5 Mais les messagers vinrent de nouveau; ils dirent à Akab de la part de Ben-Hadad: “Si je t’ai dit: Tu me donneras ton or et ton argent, tes femmes et tes fils,	5 Erre ismét eljöttek a követek, s azt mondták: »Ezt üzeni Ben-Hadad, aki hozzád küldött minket: ‘Ezüstödet, aranyodat, feleségeidet s fiaidat tehát nekem adod.’
6 sois bien sûr que demain à pareille heure j’enverrai mes serviteurs chez toi. Ils fouilleront ta maison et les maisons de tes serviteurs, et tout ce qui leur plaira, ils le ramasseront et l’emporteront.”	6 Éppen azért holnap ilyenkor elküldöm szolgáimat hozzád, s ők majd átkutatják házadat és szolgáid házát és mindazt, ami tetszik nekik, a kezükhöz veszik, s elhozzák.«
7 Alors le roi d’Israël rassembla les anciens du pays et leur dit: “Regardez, il est évident que celui-là nous veut du mal. Quand il m’a réclamé mes femmes et mes fils, mon argent et mon or, je ne lui ai rien refusé.”	7 Összehívta erre Izrael királya az ország valamennyi vénét, s azt mondta: »Észrevehetitek, s láthatjátok, hogy ármánykodik ellenünk, mert az én feleségeimért, az én fiaimért, az én ezüstömért s az én aranyomért küldött, s én azt nem tagadtam meg tőle.«
8 Tous les anciens et tout le peuple lui dirent: “Ne l’écoute pas! Il ne faut pas accepter.”	8 Azt mondta erre neki az összes vén az egész néppel együtt: »Ne hallgass rá, s ne engedj neki.«
9 Alors il dit aux messagers de Ben-Hadad: “Dites ceci à mon seigneur le roi: Ce que tu m’as demandé la première fois, je le ferai, mais je ne peux accepter cette nouvelle exigence.” Les messagers partirent et rapportèrent sa réponse.	9 Ekkor így szólt Ben-Hadad követeihez: »Mondjátok meg uramnak, a királynak: Mindazt, amiért először küldtél hozzám, szolgádhoz, megteszem; ezt a dolgot azonban nem tehetem.«
10 Alors Ben-Hadad lui envoya dire: “Que les dieux me maudissent et me maudissent encore s’il y a assez de poussière dans Samarie pour que chacun de mes combattants puisse en remplir le creux de sa main.”	10 Visszatértek erre a követek, s megmondták neki. Erre ő ismét elküldte őket, s ezt üzente: »Úgy segítsenek engem az istenek most és mindenkor, hogy nem lesz elég Szamaria pora arra, hogy megtöltse annak az egész népnek a markát, amely engem követ!«
11 Le roi d’Israël répondit aux messagers: “Vous direz à votre maître que celui qui prend son épée ne doit pas se vanter comme celui qui la repose!”	11 Feleletül ezt üzente erre Izrael királya: »Mondjátok neki: Aki felölti a fegyvert, ne dicsekedjék úgy, mint az, aki már levetette.«
12 L’autre était en train de boire avec les rois sous les tentes quand on lui rapporta cette parole; il dit à ses serviteurs: “Prenez vos postes de combat!” Et ils prirent position contre la ville.	12 Amikor Ben-Hadad ezt a választ meghallotta, történetesen éppen ivott a királyokkal a sátrakban és azt mondta szolgáinak: »Vegyétek körül a várost.« Azok körül is vették.
13 À ce moment un prophète s’avança vers le roi d’Israël et lui dit: “Écoute cette parole de Yahvé: Vois-tu cette grande armée? Moi, aujourd’hui, je la livre entre tes mains et tu sauras que je suis Yahvé.”	13 Ekkor íme, egy próféta járult Ácháb, Izrael királya elé, s azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: Nyilván láttad ezt az egész, nagyon nagy sokaságot: íme, én ezt még ma a kezedbe adom, hogy megtudd, hogy én, az Úr vagyok.«
14 Akab lui dit: “Qui fera ce travail?” Il répondit: “Yahvé a dit: Les jeunes des chefs de provinces.” Akab reprit la parole: “Qui engagera le combat?” Il répondit: “Toi.”	14 Azt mondta erre Ácháb: »Ki által?« Erre ő azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: A tartományfőnökök szolgái által.« Erre ő azt kérdezte: »Ki kezdje meg a harcot?« Az azt mondta rá: »Te.«
15 Akab passa en revue les jeunes des chefs de provinces, ils étaient 232. Il passa ensuite en revue tout le peuple, tous les Israélites: ils étaient 7 000.	15 Megszámlálta tehát a tartományfőnökök legényeit, s számukat kétszázharminckettőnek találta. Utánuk megszámlálta a népet is, Izrael valamennyi fiát: ezek hétezren voltak.
16 À l’heure de midi, ils firent une sortie quand Ben-Hadad était en train de s’enivrer sous les tentes avec les 32 rois venus avec lui.	16 Délben aztán kivonultak, miközben Ben-Hadad részegen ivott sátrában a harminckét királlyal, akik segítségére jöttek.
17 Les jeunes des chefs de provinces sortirent d’abord. On le fit savoir à Ben-Hadad: “Des hommes sont sortis de Samarie.”	17 A tartományfőnökök legényei vonultak ki az első csapatban. Ben-Hadad erre kiküldött, s azt hozták hírül neki: »Valami emberek jöttek ki Szamariából.«
18 Il répondit: “Qu’ils soient sortis pour combattre ou pour demander la paix, faites-les prisonniers!”	18 Erre ő azt mondta: »Ha a békességért jönnek, akkor is fogjátok meg őket elevenen, ha hadakozni, akkor is fogjátok meg őket elevenen.«
19 Mais derrière les jeunes des chefs de provinces, c’est toute l’armée qui sortit de la ville.	19 Kivonultak tehát a tartományfőnökök legényei, s követte őket a többi sereg,
20 Ils abattirent chacun son homme, les Araméens tournèrent le dos et Israël se lança à leur poursuite. Ben-Hadad roi d’Aram sauta sur un cheval et prit la fuite avec ses cavaliers.	20 s megverte mindenki azt az embert, aki ellene jött, s megfutamodtak a szírek, s Izrael üldözőbe vette őket. Ben-Hadad, Szíria királya is megfutamodott lovon, lovasaival együtt.
21 Le roi d’Israël sortit, il ramassa les chevaux et les chars et il infligea à Aram une grande défaite.	21 Kivonult erre Izrael királya is, s megverte a lovakat s a harci szekereket, s nagy vereséget mért Szíriára.
22 Alors le prophète s’avança vers le roi d’Israël et lui dit: “Renforce-toi et prends tes dispositions, car au début de l’an prochain le roi d’Aram viendra de nouveau t’attaquer.”	22 (A próféta azonban Izrael királya elé járult és azt mondta neki: »Eredj, s gyűjts erőt és tudd és lásd, mitévő légy, mert a következő esztendőben Szíria királya ismét feljön ellened.«)
23 De leur côté, les conseillers du roi d’Aram lui dirent: “Les dieux d’Israël sont des dieux des montagnes, c’est pourquoi ils ont été plus forts que nous. Mais attirons-les dans la plaine, et nous aurons sûrement le dessus.	23 Azt mondták erre a szíriai király szolgái uruknak: »Hegyi istenek az isteneik, azért kerekedtek fölénk; jobb lesz tehát, ha a síkságon hadakozunk ellenük – akkor megbírunk velük.
24 Par ailleurs, fais ceci: enlève leur poste à tous ces rois, et mets à leur place des gouverneurs.	24 Éppen azért tedd a következőket: Távolíts el minden királyt a seregedből, s tégy vezéreket helyükbe,
25 Tu vas réunir une armée aussi nombreuse que celle que tu as perdue, avec autant de chevaux et autant de chars, et nous les combattrons dans la plaine: nous aurons sûrement le dessus.” Le roi suivit donc leur conseil.	25 s pótold azoknak a vitézeknek a számát, akik elestek a tieid közül, s szerezz annyi lovat, mint amennyi lovad a múltkor volt, s annyi szekeret, mint amennyi szekered a múltkor volt, s hadakozzunk ellenük a síkságon, s meglátod, megbírunk velük.« Elfogadta tanácsukat, s úgy cselekedett.
26 Au début de l’année suivante, Ben-Hadad passa en revue les Araméens et monta vers Afek pour combattre Israël.	26 Amikor tehát az esztendő elmúlt, Ben-Hadad felsorakoztatta a szíreket, s felvonult Áfekbe, hogy hadakozzon Izrael ellen.
27 On passa aussi les Israélites en revue, ils reçurent des vivres et s’avancèrent à la rencontre des Araméens. Les Israélites campèrent en face d’eux comme deux troupeaux de chèvres, alors que les Araméens remplissaient le pays.	27 Izrael fiai is felsorakoztak, s miután ellátták magukat élelemmel, kivonultak ellenük, s tábort ütöttek velük szemben, mint két kis kecskenyáj, amíg a szírek valósággal ellepték a földet.
28 Un homme de Dieu s’avança à ce moment et dit au roi d’Israël: “Voici ce que dit Yahvé: Les Araméens prétendent que Yahvé est un dieu des montagnes et non pas un dieu de la plaine; pour cette raison je vais livrer toute cette grande armée entre tes mains, et vous saurez que je suis Yahvé.”	28 Ekkor előlépett Isten egyik embere, s azt mondta Izrael királyának: »Ezt üzeni az Úr: Mivel a szírek azt mondták: ‘A hegyek Istene az Úr, és nem Istene a völgyeknek’ – azért kezedbe adom ezt az egész nagy sokaságot, s megtudjátok, hogy én, az Úr, vagyok.«
29 Ils campèrent sept jours les uns en face des autres; le septième jour on engagea la bataille et les Israélites tuèrent aux Araméens 100 000 fantassins en un seul jour.	29 Hét napig csatasorban álltak egymással szemben ezek is, azok is, a hetedik napon aztán megtörtént az ütközet, s Izrael fiai leütöttek ezen az egy napon százezer gyalogost a szírek közül.
30 Ceux qui restaient se réfugièrent dans la ville d’Afek, mais la muraille tomba sur les 27 000 qui restaient. Ben-Hadad s’était enfui et il allait dans la ville de maison en maison.	30 Erre azok, akik megmaradtak, Áfekbe, a városba szaladtak, de a fal rászakadt a megmaradt huszonhétezer emberre. Ben-Hadad is elszaladt, s bement a városba, egy kamrában levő kamrába.
31 Ses serviteurs lui dirent: “Nous avons entendu dire que les rois d’Israël sont des rois généreux, laisse-nous mettre des sacs autour de nos reins et des cordes autour de notre tête, et nous irons trouver le roi d’Israël, peut-être te laissera-t-il la vie sauve.”	31 Azt mondták ekkor neki szolgái: »Íme, azt hallottuk, hogy Izrael házának királyai kegyesek: rakjunk tehát zsákot derekunkra s kötelet fejünkre, s menjünk ki Izrael királyához, hátha meghagyja életünket.«
32 Ils se mirent donc des sacs autour des reins, des cordes autour de leur tête, et ils allèrent dire au roi d’Israël: “Ton serviteur Ben-Hadad te fait dire ceci: Accorde-moi seulement la vie sauve!” Le roi Akab répondit: “Est-il toujours en vie? Il est mon frère!”	32 Zsákot öveztek derekukra, s kötelet tettek fejükre, s elmentek Izrael királyához, s azt mondták neki: »Ezt üzeni szolgád, Ben-Hadad: ‘Kérlek, hagyd meg életemet.’« Erre ő azt mondta: »Ha még él, testvérem ő.«
33 Les autres n’en espéraient pas tant, ils dirent aussitôt: “Ben-Hadad est ton frère!” Le roi répondit: “Allez le chercher.” Ben-Hadad vint donc à sa rencontre et Akab le fit monter sur son char.	33 Kedvező jelül vették ezt a férfiak, s sietve elkapták a szót szájából, s azt mondták: »Ben-Hadad tehát testvéred!« Erre ő azt mondta nekik: »Menjetek, s hozzátok őt hozzám!« Kijött tehát hozzá Ben-Hadad, s ő felvette szekerére.
34 Ben-Hadad lui dit: “Je te rendrai les villes que mon père a prises à ton père, et tu pourras installer des commerces à Damas comme mon père en avait installé à Samarie.” Akab répondit: “Je te laisserai partir en échange d’un traité.” Il conclut donc un traité avec lui et le laissa partir.	34 Ekkor ő azt mondta neki: »Visszaadom azokat a városokat, amelyeket apám elvett atyáidtól, s utcákat csinálhatsz magadnak Damaszkuszban, miként apám csinált Szamariában, s mint szövetségesed távozom tőled.« Erre ő megkötötte a szövetséget, s elbocsátotta.
35 Au même moment un frère prophète disait à son compagnon sur l’ordre de Yahvé: “Frappe-moi donc!” Mais l’autre refusa de le frapper.	35 Ekkor egy férfi a próféták fiai közül így szólt társához az Úr parancsára: »Verj meg engem.« Ez azonban nem akarta megverni.
36 Il lui dit alors: “Puisque tu n’as pas écouté la voix de Yahvé, le lion te frappera après que tu m’auras quitté.” Il s’en alla, le lion le rencontra et le tua.	36 Azt mondta erre neki: »Mivel nem hallgattál az Úr szavára, íme, mihelyt eltávozol tőlem, megöl téged az oroszlán.« Alighogy eltávozott tőle, rábukkant egy oroszlán, s megölte.
37 Le prophète alla trouver un autre compagnon et lui dit: “Frappe-moi donc!” L’homme commença à le frapper et le blessa.	37 Amikor aztán egy másik emberrel találkozott, annak azt mondta: »Verj meg!« Az sebesre verte.
38 Alors le frère prophète alla se poster sur le passage du roi; il s’était déguisé avec un bandeau sur les yeux.	38 Elment erre a próféta, s a király elé szaladt az úton, s port hintve magára, felismerhetetlenné tette száját és szemét,
39 Au moment où le roi passait, il cria vers le roi: “Je suis arrivé sur le champ de bataille lorsqu’un autre en partait. Il m’a laissé un prisonnier en me disant: ‘Garde bien cet homme, car s’il s’échappe, ta vie paiera pour la sienne ou tu verseras un talent d’argent.’	39 s amikor a király arra ment, kiáltott a királyhoz, s azt mondta: »Szolgád kivonult a harci tusába, s amikor egy ember megfutamodott, valaki hozzám hozta, s azt mondta: ‘Őrizd meg ezt az embert: ha elszökik, életeddel lakolsz életéért, vagy egy talentum ezüstöt fizetsz.’
40 Or pendant que j’étais occupé ici et là, le prisonnier a disparu.” Le roi d’Israël lui répondit: “Mais tu prononces toi-même ton jugement!”	40 Mialatt azonban én megzavarodva ide-oda forgolódtam, egyszerre csak eltűnt.« Azt mondta erre neki Izrael királya: »Az az ítéleted, amit magad mondtál.«
41 Aussitôt le prophète enleva le bandeau qu’il avait sur les yeux et le roi d’Israël le reconnut pour un des prophètes.	41 Ám az tüstént letörölte a port az arcáról, s így Izrael királya megismerte, hogy a próféták közül való,
42 Alors il dit au roi: “Écoute cette parole de Yahvé: Puisque tu as laissé échapper l’homme que j’avais voué à l’anathème, ta vie répondra pour sa vie, et ton peuple pour son peuple.”	42 majd azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: Mivel elengedted kezedből azt az embert, aki halált érdemelt, a te életed lakol az életéért s a te néped az ő népéért.«
43 Le roi d’Israël s’en alla démoralisé et de très mauvaise humeur; il rentra chez lui à Samarie.	43 Erre a király hallani sem akart a dologról, visszatért házába, s dúlva-fúlva Szamariába érkezett.