Livre de la Genèse 22

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Par la suite Dieu voulut éprouver Abraham; il appela: “Abraham!” Celui-ci répondit: “Me voici.”	1 Miután mindezek megtörténtek, Isten próbára tette Ábrahámot. Megszólította őt: »Ábrahám!« Ő azt felelte: »Itt vagyok!«
2 Dieu lui dit: “Prends Isaac, ton fils unique, celui que tu aimes, et va-t’en au pays de Moriya. Là tu l’offriras en sacrifice sur l’une des montagnes que je te montrerai.”	2 Isten akkor azt mondta neki: »Vedd egyszülött fiadat, Izsákot, akit szeretsz, és menj el a Mória földjére. Áldozd fel ott egészen elégő áldozatul az egyik hegyen, amelyet majd mutatok neked!«
3 Abraham se leva de bon matin et sella son âne; il prit avec lui deux de ses serviteurs et son fils Isaac et l’on fendit le bois pour le sacrifice. Puis il marcha vers l’endroit que Dieu lui avait indiqué.	3 Erre Ábrahám kora reggel felkelt, megnyergelte szamarát, maga mellé vette két szolgáját és a fiát, Izsákot, s miután fát hasogatott az egészen elégő áldozathoz, elindult arra a helyre, amelyet Isten mondott neki.
4 Le troisième jour Abraham put voir l’endroit au loin.	4 A harmadik napon, amikor felemelte szemét, meglátta azt a helyet a távolban.
5 Alors Abraham dit à ses serviteurs: “Restez ici avec l’âne. Moi et l’enfant, nous irons là-bas pour adorer, et nous reviendrons ensuite vers vous.”	5 Azt mondta erre szolgáinak: »Várjatok itt a szamárral; én meg a gyermek elmegyünk amoda, s miután imádkoztunk, visszatérünk hozzátok!«
6 Abraham prit le bois pour le sacrifice et le chargea sur son fils Isaac. Il prit ensuite dans sa main le feu et le couteau, et tous deux marchèrent ensemble.	6 Vette tehát az egészen elégő áldozathoz való fát, feltette a fiára, Izsákra, ő pedig a tüzet és a kardot vitte a kezében. Amint így ketten együtt mentek,
7 Isaac se tourna vers son père Abraham, il lui dit: “Mon père!” Celui-ci répondit: “Je t’écoute, mon fils.” Isaac dit: “Nous avons là le feu et le bois, mais où est l’agneau pour le sacrifice par le feu?”	7 azt mondta Izsák az apjának, Ábrahámnak: »Apám!« Ő válaszolt: »Mit akarsz, fiam?« »Íme – mondta a fiú –, itt a tűz meg a fa, de hol van az egészen elégő áldozat?«
8 Abraham répondit: “Dieu pourvoira à l’agneau pour le sacrifice, mon fils.” Et ils continuèrent tous deux leur chemin.	8 Ábrahám azt felelte: »Fiam, Isten majd gondoskodik magának egészen elégő áldozatról!« Így mentek ketten együtt,
9 Lorsqu’ils arrivèrent à l’endroit que Dieu avait indiqué, Abraham construisit l’autel. Il prépara le bois, attacha son fils Isaac et le plaça sur l’autel par-dessus le bois.	9 míg végül eljutottak arra a helyre, amelyet Isten mutatott neki. Ábrahám oltárt épített ott, elrendezte rajta a fát, s miután megkötözte a fiát, Izsákot, feltette az oltárra, a farakásra.
10 Puis il étendit la main et prit le couteau pour égorger son fils.	10 Aztán Ábrahám kinyújtotta kezét, és megfogta a kardot, hogy feláldozza a fiát.
11 Alors l’Ange de Yahvé l’appela du haut des cieux: “Abraham! Abraham!” Il répondit: “Me voici!”	11 De íme, az Úr angyala kiáltott a mennyből, és azt mondta: »Ábrahám, Ábrahám!« Ő azt felelte: »Itt vagyok!«
12 L’Ange lui dit: “N’étends pas la main et ne fais rien à l’enfant, car maintenant je sais que tu crains Dieu: tu ne m’as pas refusé ton fils, ton unique.”	12 Azt mondta erre neki: »Ne nyújtsd ki kezed a gyermekre, és ne árts neki semmit! Most már tudom, hogy féled Istent, s a kedvemért egyszülött fiadnak sem kegyelmeztél!«
13 Abraham leva les yeux et regarda: il y avait là un bélier retenu par les cornes dans un buisson. Abraham alla donc prendre le bélier et il l’offrit en sacrifice par le feu à la place de son fils.	13 Erre Ábrahám felemelte a szemét, s meglátott maga mögött egy kost, amely szarvánál fogva fennakadt a bozótban. Elhozta, és a fia helyett azt áldozta fel egészen elégő áldozatul.
14 Abraham appela cet endroit “Yahvé pourvoira”; c’est pourquoi on dit encore aujourd’hui: “Sur sa montagne, Yahvé pourvoira.”	14 Annak a helynek ezért ezt a nevet adta: »Az Úr gondoskodik!« Azért mondják mindmáig: »A hegyen majd gondoskodik az Úr!«
15 Une seconde fois l’Ange de Yahvé appela Abraham du haut des cieux.	15 Majd másodszor is megszólította az Úr angyala Ábrahámot a mennyből, és azt mondta:
16 Il lui dit: “Je l’ai juré par moi-même - oracle de Yahvé - puisque tu as fait cela et que tu ne m’as pas refusé ton fils, ton unique,	16 »Önmagamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy mivel ezt megtetted, s a kedvemért egyszülött fiadnak sem kegyelmeztél,
17 je te bénirai et je multiplierai ta descendance comme les étoiles du ciel, comme le sable du bord de mer. Ta descendance l’emportera sur ses ennemis.	17 megáldalak, és megsokasítom ivadékodat, mint az ég csillagait és mint a tengerpart fövenyét: utódod birtokolni fogja ellenségeinek kapuit,
18 Toutes les nations de la terre se verront bénies en ta descendance parce que tu as obéi à ma voix.”	18 és a te utódodban nyer áldást a föld minden népe, mivel engedelmeskedtél szavamnak!«
19 Abraham revint alors vers ses serviteurs: ils se levèrent et repartirent ensemble pour Bersabée. Abraham demeura ensuite à Bersabée.	19 Erre Ábrahám visszatért szolgáihoz, elindultak, és elmentek együtt Beersebába; Ábrahám ezután Beersebában lakott.
20 Après cela on annonça à Abraham cette nouvelle: “Voici que Milka a donné elle aussi des fils à ton frère Nahor:	20 Miután ezek így végbementek, hírül hozták Ábrahámnak, hogy Melka szintén szült fiakat Náchornak, a fivérének:
21 Ous son premier-né, Bouz son frère, et Kémouel père d’Aram,	21 Húszt, az elsőszülöttet, Búzt, ennek öccsét, továbbá Kámuelt, Arám atyját,
22 Késed, Hazo, Pildach, Yidlaf et Bétuel.”	22 Kászedet, Azáut, valamint Feldást, Jedláfot
23 Bétuel est le père de Rébecca. Tels sont les huit fils que Milka donna à Nahor, le frère d’Abraham.	23 és Bátuelt, akitől Rebekka született: ezt a nyolcat szülte Melka Náchornak, Ábrahám fivérének.
24 Sa concubine s’appelait Réouma, c’est elle qui enfanta Tébakh, Gakham, Takhach et Mahaka.	24 Mellékfelesége pedig, akit Reumának hívtak, Tábét, Gáhámot, Táhást és Maákát szülte.