Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblija Hrvatski
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 Briga za bogatstvo izjeda tijelo, i skrb za njim odgoni san.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 Dnevne se brige u san uvlače, i teška bolest ne da spavati.
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 Bogataš se muči da skupi imetak, a kad se odmara, uživa u raskoši;
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 siromah se muči, jer nema od čega živjeti, a kad se odmara, zapada u bijedu.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 Tko ljubi zlato – ne ostaje bez grijeha, i tko za novcem trči – zbog njega će zalutati.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Mnogi postadoše žrtve zlata, propast im bijaše neminovna.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 Jer ono je zamka onima koji mu žrtvuju, i svaki se nerazumni lako u nju hvata.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Blago bogatašu koji se našao bez krivnje i koji nije trčao za zlatom!
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 Tko je taj, da mu čestitamo, jer je izvršio čudesna djela u svom narodu?
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 Tko je tu kušnju prošao i savršen ostao, neka mu je na čast! Tko je mogao zgriješiti, a nije zgriješio, i zlo učiniti, a nije učinio?
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 Njegova će dobra biti trajna, i zajednica će slaviti dobrotu njegovu.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 Ako si sjeo za obilan stol, ne otvaraj nad njim ždrijela svoga i ne reci: »Ima dosta na njemu!«
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Sjeti se: oko pohlepno veliko je zlo. Je li stvoreno išta gore od takva oka? Zato ono suze roni za sve što vidi.
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Kamo drugi gleda, ti ne pružaj ruke, da se s njim ne sukobiš u zdjeli.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Prosudi potrebe susjedove po svojima i budi obazriv u svemu.
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Pristojno jedi što ti je ponuđeno i ne budi pohlepan da te ne omrznu.
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 Zbog pristojnosti prestani prvi i ne budi nezasitan, da ne sablazniš.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 Ako i u veliku društvu sjediš, ne pružaj ruke prije ostalih.
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 Malo je dosta čovjeku dobro odgojenu i on se ne muči na postelji svojoj.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Umjeren obrok – dobar san, i čovjek rano ustaje, pun svježine. A besanicu, bljuvanje i srdobolju mora pretrpjeti proždrljivac.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 Ako si morao previše pojesti, ustani i izbljuj, i bit će ti lakše.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 Slušaj, sine moj, i ne preziri me, na kraju ćeš shvatiti moje riječi. U svim djelima svojim budi umjeren i neće te snaći nikakva bolest.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 Dobra ugosnika hvale usne i trajno je svjedočanstvo darežljivosti njegove.
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 Na loša se ugosnika javno mrmlja i uporan je glas o škrtosti njegovoj.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 U vinu se nemoj junačiti, jer je mnoge oborilo vino.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 Kao što se u peći kuša čelik, tako i u vinu srca svadljivih hvalisavaca.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 Vino je život čovjeku ako ga pije umjereno. Kakav je život bez vina, kad je stvoreno za veselje ljudima!
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Radost srcu i veselje duši, takvo je vino koje se pije u pravo vrijeme i u pravoj količini.
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 Gorčina duše spopada čovjeka koji je vina previše popio, u strasti i u gnjevu.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 Pijanstvo u bezumnika izaziva srdžbu na vlastitu propast, umanjuje mu snagu i umnožava rane.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 Na gozbi ne izazivaj susjeda i ne rugaj mu se ako je veseo: ne reci mu ružne riječi i ne kinji ga tražeći da vrati dug.