Evangélium Márk szerint 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblija Hrvatski
1 Nemsokára átjutottak a tengeren túlra a gerázaiak földjére.	1 Stigoše na onu stranu mora, u kraj gerazenski.
2 Amint kilépett a bárkából, mindjárt elébe ment egy ember a sírok közül, aki a tisztátalan lélek hatalmában volt	2 Čim iziđe iz lađe, odmah mu iz grobnica pohiti u susret neki čovjek s nečistim duhom.
3 és sírboltokban lakott. Már láncokkal sem tudták megkötözni.	3 Obitavalište je imao u grobnicama. I nitko ga više nije mogao svezati ni lancima
4 Sokszor béklyóba és láncra verték, de elszakította a láncokat, összetörte a bilincseket, és senki sem tudta őt megfékezni.	4 jer je već često bio i okovima i lancima svezan, ali je raskinuo okove i iskidao lance i nitko ga nije mogao ukrotiti.
5 Éjjel-nappal mindig a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott és kövekkel roncsolta magát.	5 Po cijele bi noći i dane u grobnicama i po brdima vikao i bio se kamenjem.
6 Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte,	6 Kad izdaleka opazi Isusa, dotrči i pokloni mu se,
7 és nagy hangon kiáltotta: »Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Isten Fia? Az Istenre kényszerítlek, ne gyötörj engem!«	7 a onda u sav glas povika: »Što ti imaš sa mnom, Isuse, Sine Boga Svevišnjega? Zaklinjem te Bogom, ne muči me!«
8 Ő ugyanis azt mondta neki: »Tisztátalan lélek, menj ki az emberből!«	8 Jer Isus mu bijaše rekao: »Iziđi, duše nečisti, iz ovoga čovjeka!«
9 Ekkor megkérdezte tőle: »Mi a neved?« Az így válaszolt neki: »Légió a nevem, mert sokan vagyunk.«	9 Isus ga nato upita: »Kako ti je ime?« Kaže mu: »Legija mi je ime! Ima nas mnogo!«
10 És könyörögve kérte őt, hogy ne űzze ki arról a vidékről.	10 I uporno zaklinjaše Isusa da ih ne istjera iz onoga kraja.
11 Volt ott a hegy körül a legelőn egy nagy disznócsorda.	11 A ondje je pod brdom paslo veliko krdo svinja.
12 Az ördögök azt kérték tőle: »Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük.«	12 Zaklinjahu ga dakle: »Pošalji nas u ove svinje da u njih uđemo!«
13 Jézus megengedte nekik. A tisztátalan lelkek kimentek és megszállták a disznókat. Erre a kétezernyi csorda a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.	13 I on im dopusti. Tada iziđoše nečisti duhovi i uđoše u svinje. I krdo od oko dvije tisuće jurnu niz obronak u more i podavi se u moru.
14 Akik legeltették őket, elfutottak, s hírül vitték ezt a városba és a falvakba. Az emberek kimentek, hogy lássák, mi történt.	14 Svinjari pobjegoše i razglasiše gradom i selima. A ljudi pođoše vidjeti što se dogodilo.
15 Jézushoz érve látták, hogy az ördögseregtől megszállott felöltözve, ép ésszel ül, és félelem fogta el őket.	15 Dođu Isusu. Ugledaju opsjednutoga: sjedio je obučen i zdrave pameti – on koji ih je imao legiju. I prestraše se.
16 A szemtanúk pedig elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal.	16 A očevici im razlagahu kako je to bilo s opsjednutim i ono o svinjama.
17 Ezért kérni kezdték őt, hogy távozzék el a határukból.	17 Tada ga stanu moliti da ode iz njihova kraja.
18 Amikor beszállt a bárkába, az ember, aki megszállott volt, kérte őt, hogy vele mehessen.	18 Kad je ulazio u lađu, onaj što bijaše opsjednut molio ga da bude uza nj.
19 De Jézus nem engedte meg neki, hanem így szólt: »Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!«	19 No on mu ne dopusti, nego mu reče: »Pođi kući k svojima pa im javi što ti je učinio Gospodin, kako ti se smilovao.«
20 Az el is ment, és elkezdte hirdetni a Tízvárosban, hogy Jézus milyen nagy dolgot cselekedett vele. És mindenki csodálkozott.	20 On ode i poče razglašavati po Dekapolu što mu učini Isus. I svi su se divili.
21 Amikor Jézus ismét áthajózott a túlsó partra, nagy tömeg gyülekezett oda köré, ahol ő a tó partján volt.	21 Kad se Isus lađom ponovno prebacio prijeko, zgrnu se k njemu silan svijet.
22 Ekkor odajött hozzá egy zsinagóga-elöljáró, akit Jairusnak hívtak. Amikor meglátta őt, a lábaihoz borult,	22 Stajao je uz more. I dođe, gle, jedan od nadstojnika sinagoge, imenom Jair. Ugledavši ga, padne mu pred noge
23 és így esedezett hozzá: »A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!«	23 pa ga usrdno moljaše: »Kćerkica mi je na umoru! Dođi, stavi ruke na nju da ozdravi i ostane u životu!«
24 El is ment vele. Nagy tömeg követte és szorongatta.	24 I pođe s njima. A za njim je išao silan svijet i pritiskao ga.
25 Egy asszony, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt,	25 A neka je žena dvanaest godina bolovala od krvarenja,
26 és sokat szenvedett a számtalan orvostól, elköltötte mindenét, de semmi hasznát nem látta, hanem még rosszabbul lett,	26 mnogo pretrpjela od pustih liječnika, razdala sve svoje i ništa nije koristilo; štoviše, bivalo joj je sve gore.
27 amint Jézusról hallott, hátulról odament a tömegben és megérintette a ruháját.	27 Čuvši za Isusa, priđe mu među mnoštvom odostraga i dotaknu se njegove haljine.
28 Azt gondolta: »Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.«	28 Mislila je: »Dotaknem li se samo njegovih haljina, bit ću spašena.«
29 Valóban mindjárt megszűnt a vérfolyása, és érezte testében, hogy meggyógyult betegségétől.	29 I odmah prestane njezino krvarenje te osjeti u tijelu da je ozdravila od zla.
30 De Jézus, aki azonnal észrevette, hogy erő ment ki belőle, a tömeghez fordult és megkérdezte: »Ki érintette meg a ruhámat?«	30 Isus odmah u sebi osjeti da je iz njega izišla sila pa se okrenu usred mnoštva i reče: »Tko se to dotaknu mojih haljina?«
31 Tanítványai azt felelték neki: »Látod, hogy mennyire szorongat téged a tömeg, és mégis kérdezed, ki érintett engem?«	31 A učenici mu rekoše: »Ta vidiš kako te mnoštvo odasvud pritišće i još pitaš: ‘Tko me se to dotaknu?’«
32 Erre körültekintett, hogy lássa, ki volt az.	32 A on zaokruži pogledom da vidi onu koja to učini.
33 Az asszony pedig, aki tudta, hogy mi történt vele, félve és remegve előjött, leborult előtte, és őszintén elmondott neki mindent.	33 Žena, sva u strahu i trepetu, svjesna onoga što joj se dogodilo, pristupi i baci se preda nj pa mu kaza sve po istini.
34 Ő pedig ezt mondta neki: »Leányom! A hited meggyógyított téged. Menj békével, és légy mentes a bajodtól.«	34 On joj reče: »Kćeri, vjera te tvoja spasila! Pođi u miru i budi zdrava od svojega zla!«
35 Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga-elöljárótól, és azt mondták: »A lányod már meghalt. Minek fárasztanád tovább a Mestert?«	35 Dok je Isus još govorio, eto nadstojnikovih s porukom. »Kći ti je umrla. Čemu dalje mučiti učitelja?«
36 Jézus meghallotta, hogy mit mondtak, és így szólt a zsinagóga-elöljáróhoz: »Ne félj, csak higgy!«	36 Isus je čuo taj razgovor pa će nadstojniku: »Ne boj se! Samo vjeruj!«
37 Nem engedte meg, hogy más vele menjen, csak Péter, Jakab és János, Jakab testvére.	37 I ne dopusti da ga itko drugi prati osim Petra i Jakova i Ivana, brata Jakovljeva.
38 Odaérkeztek a zsinagóga-elöljáró házához, ahol látta a tolongást, s a hevesen sírókat és jajgatókat.	38 I dođu u kuću nadstojnikovu. Ugleda buku i one koji plakahu i naricahu u sav glas.
39 Bement, és azt mondta nekik: »Miért zajongtok és sírtok? Nem halt meg a gyermek, csak alszik.«	39 Uđe i kaže im: »Što bučite i plačete? Dijete nije umrlo, nego spava.«
40 De azok kinevették. Ekkor elküldte onnan mindnyájukat, maga mellé vette a gyermek apját és anyját és a vele lévőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt.	40 A oni mu se podsmjehivahu. No on ih sve izbaci, uzme sa sobom djetetova oca i majku i svoje pratioce pa uđe onamo gdje bijaše dijete.
41 Megfogta a gyermek kezét, és azt mondta neki: »Talíta, kúmi!« – ami azt jelenti: »Kislány, mondom neked, kelj fel!« –	41 Primi dijete za ruku govoreći: »Talita, kum!« što znači: »Djevojko! Zapovijedam ti, ustani!«
42 A kislány azonnal fölkelt és járkálni kezdett. Tizenkét esztendős volt ugyanis. Mindenki nagyon csodálkozott.	42 I djevojka odmah usta i poče hodati. Bijaše joj dvanaest godina. I u tren ostadoše zapanjeni, u čudu veliku.
43 Ő pedig szigorúan megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; majd szólt nekik, hogy adjanak a lánynak enni.	43 On im dobro poprijeti neka toga nitko ne dozna; i reče da djevojci dadnu jesti.